Ma már egyre többen tudjuk, hogy az önismeret fejlesztésével könnyebbé tehetjük az életünket. A tudományok – nem utolsó sorban a pszichológia tudomány – rohamos fejlődésével, egyre több út nyílik arra, hogy életünket könnyebbé, sikeresebbé, boldogabbá tegyük a 21.századi tudás felhasználásával. Ezek közül az egyik út, a coaching.

„A coaching célja az egyénben rejlő lehetőségek kibontakoztatása teljesítményének javítása által. Nem az illető tanítását jelenti, hanem a tanuláshoz való hozzásegítését.”[1] Nem „halat” adok a hozzám fordulónak (lehet, nem is szereti a halat 😊), hanem abban segítek, hogy megtanuljon „halászni”.

A coaching egy személyre szabott, egyenrangú partnerkapcsolatra épülő, önfejlesztő módszer, amely folyamatban a coach olyan biztonságos teret hoz létre, ahol a „gyógyító” beszélgetés során a kliens az önismeret mélyítésével, a saját sorsa alakítása iránt érzett felelősséggel halad az általa kitűzött szakmai vagy magáncélja felé. A coaching egy professzionális szolgáltatás, amely világosan lefektetett keretek között zajlik, pszichológiailag egészséges kliens önismeretét fejlesztve.  A siker kulcsa a kölcsönös bizalom és egyenrangú partnerkapcsolat, a coach szakmai felkészültsége és személyisége, valamint a kliens változtatási-fejlődési szándéka. A cél lehet külső pl. karrier építés, de lehet belső is, valamilyen képesség, kompetencia növelése (természetesen az első esetben is szükséges a belső fejlesztés). A folyamat során tudásátadás is történik (pl. időgazdálkodási módszerek stb.), de nem tanácsadás, a kliens a saját maga által kiválasztott úton halad az „edző” segítségével. A coaching alapvetően jövőorientált, azaz segíti a klienst a céljába, azaz A-ból B-be jutni. A folyamatban természetesen feljöhetnek gátló tényezők, melyek feloldásán közösen dolgoznak. A coaching több tudomány eredményeit használja (pszichológia, szociológia, közgazdaságtan, pedagógia, andragógia, stb. és még napjainkban is fejlődik, ezért még nem zárnám le a sort).

A coaching általában nem egy alkalom, hanem rendszeresen (1-2 hetente) ismétlődő, céltól és személytől függően több alkalommal történő beszélgetés, illetve egy-egy beszélgetésbe ágyazva tudásátadó és játékos gyakorlatok. Néha csak egyetlen alkalom is elegendő, de gyakoribb az 5-10 találkozást magába foglaló folyamat. A találkozások között a kliens dolgozik a megbeszélt „feladaton”, azaz két találkozás között is foglalkozik tudatosan, tervezetten a témájával.

Ugyan a coaching egy viszonylag fiatal szakterület (kezdete Timothy Gallwey nevéhez köthető, aki 1974-ben megírta a The Inner Game of Tennis című könyvét, a fejünkben lakozó belső ellenfélről), de igazi térnyerése 1990-es évektől kezdődött és ma már számtalan irányzata létezik és egyre több szakmai és magánéleti területen is használják.

Bővebben olvashatsz az általam gyakorolt módszerről a letölthető anyagok: „SzomatoDráma és vagy coaching” című dolgozatomban. Az általam gyakorolt coaching az integrált irányzathoz tartozik és mind üzleti (business coaching), mind magánéleti (life coaching) területtel foglalkozom.

[1] John Whitmore: Coaching a csúcsteljesítményért, a jobb teljesítményre való ösztönzés szelíd módszere – Z-Press Kiadó, Miskolc 2008.